Horvátország Opatija

Opatija



Ország: Horvátország
Terület: 12 km2
Népesség: 13.000 fő
Vallás: legnagyobb részben a katolikus vallás jellemző, de ortodox és muzulmán              vallásúak is élnek a városban, illetve kisebb egyházak is működnek
Nyelv: horvát
Pénznem: Kuna (váltópénz: Lipa)
Budapesttől való távolság: 560 km


Éghajlat: a térség klímája enyhe mediterrán jellegű, ami gyakorlatilag egész évben kellemes, nyáron nem kifejezetten forró, télen nem túl hideg időjárást jelent. A nyári évszakokban az átlaghőmérséklet 24-25 °C között található, s télen sem alacsonyabb 10 °C-nál. A kedvező klíma mellett a régió vonzerejét tovább fokozza a levegő tisztasága, valamint a hegyvidéki friss fuvallatok és a tengeri párásabb szelek találkozása is, ami a szívbetegek és asztmások egészségére igen kedvező hatást gyakorol.





Helyi idő



Click for Fiume, Croatia Forecast




Opátija - korábbi nevén Abbázia- nem tartozik a legrégebbi horvát városok közé, mégis az egész adriai partszakaszra jellemző igen kedvező földrajzi adottságok ezt a várost és a környékét is nagyon kedvelt turisztikai célponttá tették. A fellendülést e téren a XIX. század második fele hozta, amikor az egészségre rendkívül jótékony levegője miatt felfedezték maguknak az Osztrák-Magyar Monarchia arisztokrata rétegei, s ennek köszönhetően számos szebbnél-szebb villa, nyaraló épült. Az épületek közül még ma is sok maradt fenn ebből az időszakból, s ez egyfajta ódon, előkelő hangulatot kölcsönöz Opatija egészének. A legtöbb patinás XIX. század végi, XX. század eleji villa a parti sétányon (Lungomare) található, ami az Adria talán leghosszabban elnyúló sétánya, hiszen mintegy 12 kilométeren keresztül fut a tengerpart mentén.

Lungomare sétány (Foto: Jerome de Meudon, Flickr)

Lungomare sétány (Foto: Jerome de Meudon, Flickr)

Épületei és tengerpartja mellett Opatija fontos jellemzője a rendkívül alaposan megtervezett és karbantartott, dús vegetációjú parkok sokasága. Az Adria Nizzájának is nevezett település és környezetének megismerésére mindenképpen érdemes jónéhány napot rászánni, hiszen mind a város látnivalói, mind a tenger és a közelben fekvő Ucka hegység számtalan látványosságot, felfedezésre váró helyet tartogat az idelátogatóknak. 

Történelem

Opatija nem tartozik a legrégebbi horvát városok közé, a mai város helyén a XVI. században épült egy Benedek-rendi apátság, amely köré aztán maga a település települt. Innen kapta a város is a nevét, hiszen Opatija (sőt a régi neve Abbázia is) apátságot jelent. Az egykori apátság helyén ma a Szent Jakab templom látható.

Abbázia és a régió történelmében a XIX. század második fele hozott óriási változást, ekkortól vált ugyanis a Kvarner-öböl gyöngyszemévé, a horvát Monte Carlóvá. A XIX. századig jórészt szinte lakatlan régióban fiumei kereskedők kezdtek elsőként építkezni, majd az igazi nagy lökést a város fejlődésének Mária Anna osztrák császárnő adta, aki 1860-ban pihent és gyógyult itt, és elégedettségét tükrözi, hogy számos uralkodó és arisztokrata érkezett az elkövetkező évektől az ő beszámolója hatására Abbáziába.


Kikötő (Foto: lostajy, Flickr)

Kikötő (Foto: lostajy, Flickr)

Innentől Opatija fejlődése egybeesett a turizmus fellendülésével. Még az 1800-as évek végén kiépült a kikötő, 1884-ben aztán a vasútvonal is elért ideáig, az infrastruktúra ilyetén fejlődése pedig pezsgő nyaralóhellyé tette Opatiját. Arisztokrata családok és gazdag kereskedők építettek villákat, majd – ahogy meglátták a lehetőséget a város turisztikai adottságaiban – szállodákat is (az első szálloda a mai napig működő Hotel Kvarner).  Az igen kedvező klíma miatt szanatóriumok is épültek, a környező hegységek és a tengeri levegő jó hatása ugyanis szintén sok gyógyulni vágyót vonzott. A szanatóriumok többségét magyar orvosok vezették, hiszen 1868-tól Abbázia Magyarországhoz tartozott egészen 1920-ig.

Az itt pihenő vagy gyógyuló személyek között említhetjük I. Ferenc József császárt, Gustav Mahler zeneszerzőt, Karinthy Frigyest vagy Csehovot, Móra Ferencet, Jókai Mórt, sőt Károly király gyermeküdültetési programjában József Attila is nyaralt itt. A XX. század elejére már az Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé nőtt Abbázia- alig néhány évtized leforgása alatt.


Emléktáblák (Foto: zhaffsky, Flickr)

Emléktáblák (Foto: zhaffsky, Flickr)

A város utcái, terei és épületei mind a mai napig az ebből a fénykorból fennmaradt előkelő, monarchikus hangulatot sugározzák, sok helyen találkozhatunk az elmúlt másfél évszázadban készült fotókkal, amelyek szintén hozzájárulnak Opatija sajátos, patinás eleganciát árasztó légköréhez, amelyet a XX. század viharai közepette is mindvégig megőrzött.

Látnivalók

Opatija arisztokratikus megjelenése és légköre miatt elsősorban a luxusnyaralásokat kedvelők számára nyújt rendkívüli élményt, de éppúgy jól érezheti magát itt a pihenésre és sétákra vágyó idősebb korosztály, mint a nyüzsgő éjszakai életet előnyben részesítő fiatalabb, fiatalosabb látogatók. Akkor sem kell megijednünk, ha nem szeretnénk egész évben a nyaralásra spórolni, hiszen a környezet eleganciája, luxusa nem jelenti azt, hogy egy kis körültekintéssel ne találhatnánk magunknak olcsóbb – de nem feltétlenül alacsonyabb színvonalú - szállást és ellátást.

A hosszú sétány, a gyönyörűen rendben és tisztán tartott parkok és közterek, a múlt század eleji épületek hosszú sétákra hívják a városba érkezőket, de a tiszta levegő és a gyógyhatású klíma is kedvelt üdülőcélponttá teszik a települést. Emellett pedig Horvátország egyik legnyüzsgőbb éjszakai életével, szórakozási lehetőségeivel találkozhatunk itt.

SZENT JAKAB TEMPLOM ÉS PARK
Opatija legrégebbi épületeként a XV. században (1420 környékén) épült kolostor helyén álló Szent Jakab templom 1506-ban készült el, de a többszöri átalakítás, felújítás miatt már kevéssé emlékeztet eredeti állapotára. Korábban itt létesült a város első iskolája is, de mára a templom helyett inkább az azt körülvevő Szent Jakab park érdemel említést, ahol több kontinensről idehozott, számos egzotikus növényfajtával találkozhatunk.

Szent Jakab Park (Foto: Nick Obrien, Flickr)

Szent Jakab Park (Foto: Nick Obrien, Flickr)

ANGYALI ÜDVÖZLET TEMPLOM
Bár a templom a XX. században épült, neoromán stílusa miatt tökéletesen illeszkedik a város kissé ódon, mégis magával ragadó hangulatához. Jellegzetes zöld színű kupolája az egész városból jól látható, és maga az épület mérete is kiemelkedik környezetéből. Építése 1906-ban kezdődött, de a világháború közbejötte miatt az építkezés sem haladt, így 1926-ban sikerült csak befejezni.

Angyali Üdvözlet Templom (Foto: lostajy, Flickr)

Angyali Üdvözlet Templom (Foto: lostajy, Flickr)

VILLA ANGIOLINA
A kiemelkedő szépségű Villa Angiolina, mely nevét az építtető rijekai kereskedő felesége után kapta, 1844-ben épült, s ez volt Abbázia első villája. Nem csak az épület belső- és külső elemei, megoldásai, díszítései kaptak különös figyelmet felépítése során, de az épülethez csodálatos szépségű park tartozik, amelynek gondozására azóta is mindig odafigyelnek. Az épületet 2000-ben felújították, így ma az eredeti állapotában, szépségében tekinthető meg.

Villa Angiolina (Foto: f0ff0, Flickr)

Villa Angiolina (Foto: f0ff0, Flickr)

HOTEL KVARNER
A Hotel Kvarner a város legrégebbi szállodája, amelyet 1884-ben építettek alig 10 hónap leforgása alatt. A Hotel ma is azt a XIX. századvégi eleganciát árasztja minden részletében, amely Opatija több szállodájára és villájára is jellemző, s amely az akkori arisztokrácia ízléseit és igényeit elégítette ki. Gyors elkészülésének oka a település idegenforgalmának ugrásszerű fellendülése volt.

Hotel Kvarner (Foto: Jerome de Meudon, Flickr)

Hotel Kvarner (Foto: Jerome de Meudon, Flickr)

LUNGOMARE SÉTÁNY
 Az egész adriai partszakasz egyik legszebb és leghosszabb parti sétánya a mintegy 12 kilométer hosszan húzódó út, amely séta közben rendkívül hosszan belátható. A sétány mentén épültek Opatija legszebb villái és szállodái, emellett pedig a tengerpart is lenyűgöző látványt nyújt. A Lungomare sétány már a XX. század első évei óta a városba érkező turisták és látogatók kedvelt sétaútvonala, melyen saját maguk tapasztalhatják meg, hogy miért vált Abbázia ennyire kedvelt nyaralóhellyé.

Lungomare sétány (Foto: lostajy ,Flickr)

Lungomare sétány (Foto: lostajy ,Flickr)

LEÁNY A SIRÁLLYAL SZOBOR
A Lungomare sétány mentén, a központi strand közelében felállított szobor gyakran megjelenik az Opatiját bemutató kiadványokon, mára gyakorlatilag a város jelképévé is vált. Az 1956-ban elkészült alkotás (melynek címe: Üdvözlet a tengernek) a korábban itt álló Madonna-szobor helyére került, s mivel igen jól illik a város és a sétány hangulatához, stílusához, így az emberek is hamar megkedvelték.

Leány a sirállyal szobor (Foto: Paco CT ,Flickr)

Leány a sirállyal szobor (Foto: Paco CT ,Flickr)

HELIOS ÉS SELENA SZOBOR
Ez a szintén közkedvelt műalkotás Opatija parkjában áll. A szobor 1899-ben készült el, s korának megfelelően neobarokk stílusjegyeket hordoz, amely ezáltal harmóniában áll a tér és a környező épületek stílusával.

JURAJ MATIJA SPORER MŰVÉSZETI PAVILON
Ez tulajdonképpen egy kiállítóhely, amely közvetlenül a Hotel Kvarner mellett található, nevét egy orvosról kapta, aki sokat tett a város turisztikai célponttá válása érdekében.

Juraj Matija Sporer Pavilon (Foto: f0ff0, Flickr)

Juraj Matija Sporer Pavilon (Foto: f0ff0, Flickr)

Természetesen a felsoroltakon túl még számtalan látnivalóval találkozhatunk Opatijában és a régióban, így mindenki megtalálhatja a számára legjobb nyaralást eredményező elfoglaltságot. Ehhez minden megvan a városban: gyönyörű épületek és parkok, elegáns szállodák, éttermek, számos szórakozóhely, kávézó, s mindehhez rendkívüli környezeti adottságok társulnak.

Kikapcsolódás

A látnivalók megtekintésén túl is számtalan kikapcsolódási lehetőség van Opatijában, ami lehetővé teszi, hogy minden ideérkező találjon a saját ízlésének megfelelő elfoglaltságot, programot. Válogathatunk a strandok között, megmászhatjuk a város szomszédságában fekvő Ucka hegyet, amelynek tetejéről egy kilátóból csodálhatjuk meg a tájat, vagy az egész évben előforduló programlehetőségek közül is meglátogathatunk egyet. Mindegy melyiket választjuk, biztosan jól fogjuk érezni magunkat, erről a helyiek vendégszeretete és segítőkészsége is gondoskodik.

STRANDOK
A város legismertebb strandja a Slatina, amely Opatija szívében fekszik, így a legtöbb szállodától szinte karnyújtásnyira van. Ahogy a városban majdnem valamennyi fürdőhely, ez is betonozott, s a nyári hónapokban meglehetősen zsúfolt lehet, ezért ha kicsit kevésbé nyüzsgő fürdőzést szeretnénk, akkor érdemes a Lungomare sétány mentén található, esetenként kissé eldugottabb strandok, öblöcskék között válogatni. Amennyiben ez sem sikerülne, vagy természetesebb partszakaszt keresünk, akkor a közelben fekvő települések kavicsos strandjait válasszuk.

Slatina strand (Foto: lostajy, Flickr)

Slatina strand (Foto: lostajy, Flickr)

SPORT
A nagyobb mozgásigénnyel rendelkező turisták is megtalálhatják számításukat Opatijában, ahol már a parti sétányon végigsétálni is kellemes testmozgást jelent, de ha többre vágyunk, akkor a távolságot biciklivel, vagy kocogva is megtehetjük. Túrázhatunk a közeli hegyre is, esetleg naphosszat úszhatunk a tengerben. Mivel Opatija és környéke a hajósturizmusáról is híres, így akinek vitorlása, jachtja van, azt egész évben nyitva tartó kikötők, és jól felszerelt üzletek várják. Az Opatija és Icici között található vitorlás kikötő és környéke 1999-ben Kék zászló díjat kapott, ami a rendkívül tiszta víz és a példaértékű környezetkultúra nemzetközi szintű elismerése.
Mindezeken túl lehetőségünk van válogatni a látványos búvárhelyszínek között is, ahol a környező szigetek közelében akár hajóroncsokhoz is lemerülhetünk. Bérelhetünk jet-skit, vízibiciklit és motorcsónakot, illetve szerveznek a környező szigetekre hajókázással összekötött piknikeket és kipróbálhatjuk a paraglidingot is, amikor ejtőernyőt kötnek a jelentkező hátára, majd felhúzzák egy motorcsónakkal, így a víz felett ejtőernyőzve gyönyörködhet a tájban – már ha a magnövekedett adrenalinszint mellett erre még marad ideje és energiája.

Paragliding (Foto: lostajy ,Flickr)

Paragliding (Foto: lostajy ,Flickr)

PROGRAMOK
Opatijában az év szinte minden szakaszában rendeznek valamilyen kiállítást, hangversenyt, fesztivált vagy egyéb programokat, így bármikor utazunk a városba, nem kell attól tartanunk, hogy unalmas lesz a pihenés.
A különböző kutúrális események kedvelt helyszíne a Nyári Színpad (Ljetna pozornica), ahol számos világhírű zenész és zenekar lépett már fel, minden évben több hangversenyt és koncertet tartanak itt. A nyári fesztiválok sorát a júniusban megrendezett Virágfesztivál, majd a Liburnia Jazz Fesztivál nyitja. Mindkét rendezvény igen látványos és színvonalas. Júliusban az abbáziai Bridzs-hét pezsdíti fel a játék kedvelőinek hétköznapjait, és a nyaralók pihenését.
De nemcsak nyáron érdemes Opatiját meglátogatni, hiszen a fürdőzés, napozás kivételével szinte valamennyi tevékenységet űzhetjük tavasszal és ősszel is, emellett pedig ekkor is tartanak rendezvényeket. Ráadásul a város és környéke télen is gyönyörű – természetesen kissé más szemszögből, mint a nyári hónapokban.

Karnevál (Foto: rom@nski photo ,Flickr)

Karnevál (Foto: rom@nski photo ,Flickr)

Kiemelkedő helyi esemény a telet temető karnevál, amit minden évben kora tavasszal tartanak. Ősszel pedig a szabadtéri fagolyózók tartanak itt találkozót, de ugyancsak októberben kerül sor a gesztenyeünnepre is, amely nemcsak Opatijára, hanem a szomszédos településekre – közöttük kiemelten Lovran városkára – is kiterjed.

ÉJSZAKAI ÉLET
Abbázia éjszaka is az egyik legnyüzsgőbb adriai város, ezért nagyon kedvelt a bulira vágyó fiatalok körében is. A szerencsejátékokat kedvelők több kaszinót is találnak, de diszkó és éjszakai bár is működik a városban, habár az elmúlt években a diszkók szerepe csökkent és inkább az úgynevezett lounge bár kínál kikapcsolódási lehetőséget, amely kevésbé hangos időtöltést jelent, mint a diszkó.


Admirál Kaszinó (Foto: zhaffsky ,Flickr)

Admirál Kaszinó (Foto: zhaffsky ,Flickr)

Persze vannak zenés, táncos szórakozóhelyek is, például a strandbárok különösen népszerűek. Mindemellett természetesen este is tehetünk hosszú parti sétákat, vagy beülhetünk egy étterem, kávézó teraszára, és ilyenkor a túlzott melegtől sem kell tartanunk.
Gasztronómia

Opatija és a régió gasztronómiája alapjaiban az igen sokféle jellemvonást magán hordozó horvát konyhát testesíti meg. Horvátország gasztronómiája a földrajzi adottságok és a történelmi események következtében alakult meglehetősen sokszínű és változatos nemzeti konyhává. Mivel az idők folyamán több nemzet és kultúra hatásaival került kapcsolatba Horvátország, így a nagyobb hatást gyakorló nemzetek kulturális vonásai is átitatták a horvátok étkezési szokásait is. Ilyen például az osztrák nemzeti konyha, amely főként a szlavóniai részeken gyakorolt befolyást, a belsőbb területeken a török, Dalmáciában az olasz ízek hatása erős és természetesen a sok ponton kapcsolódó történelemnek köszönhetően a magyar konyha egyes vonásai is hatottak. Ennek megfelelően nem annyira egységes horvát konyháról, hanem inkább az egyes régiók sajátos ízeiről, étkezési szokásairól beszélhetünk.

A földrajzi fekvés is igen erőteljesen befolyásolta a nemzeti konyha alakulását, így ettől függően másként alakult a tengerparti és a szárazföldi, hegyvidéki területek gasztronómiája. Emellett pedig az évszakok változása is más és más alapanyagokból készülő szezonális jellegű ételeket eredményez. Így például az év elején a különleges helyi sütemények, márciusban és áprilisban a vadspárga, illetve a korai lovrani cseresznye, míg ősszel a vargányagomba, valamint a grillezett, töltött, esetleg panírozott hazai kalmár jelenthetnek különlegességet.

Grillezett tintahal (Foto: jackhynes, Flickr)

Grillezett tintahal (Foto: jackhynes, Flickr)

Tengerparti város lévén Opatija gasztronómiájáról is elmondható, hogy nagyon fontos alapanyag a hal, valamint a különféle „tengeri herkentyűk”, mint a polip, a rák vagy a tintahal, melyeknek igen sok fajtáját, igen sokféle módon elkészítve ismerik. A halfajták közül a szardella, a tonhal és a szardínia közkedveltek, de előszeretettel fogyasztják a ritkábban kifogott fehér halakat is. Számunkra érdekességnek számíthat az agyagedényben, parázs fölött főzött halleves, a brodet, vagy a tejszínes, rákhúsos zöld tészta, a zelena pasta sa skampima.

Természetesen azok is találnak maguknak ízletes fogást, akik a halételeket kevésbé szeretik, mivel a különféle halak mellett a sertéshúst, illetve a bárány- és kecskehúst is gyakran használják az ételekhez, amelyek mellé a paradicsom, paprika és padlizsán felhasználásával készített pürét, az ajvart érdemes fogyasztani. Minden évszakban fogyasztható és nagyon ajánlott a rablóhús (raznjici), vagy a cevapcici, amely többféle darálthús felhasználásával készül. A fogásokat leginkább roston vagy nyárson, esetleg olajban sütik, így a horvát ételek jóval kevésbé zsírosak, mint a magyar nemzeti ételek.

A különböző nemzetek gasztronómiájának összekeveredése a sütemények, desszertek vonatkozásában a legfeltűnőbb. Horvátországban éppúgy fellelhetők a keleti konyhákban kialakult édes, sziruposabb sütemények és a Magyarországon kedvelt, számunkra megszokott desszertek is. Széles körben kedvelt édesség a burek, vagy a strukli, amelyek a réteshez hasonló sütemények, előbbi túró vagy hústöltelékkel, míg utóbbi almát vagy sajtot tartalmaz.

Burek (Foto: cocoinzenl, Flickr)

Burek (Foto: cocoinzenl, Flickr)

A gyümölcsök nagyrészt a nálunk is jellemző gyümölcsfajták, de megterem a narancs és a mandarin vagy a kivi is, illetve nagyon fontos a füge, amelyet nemcsak nyersen, de szárítva, valamint bor formájában is fogyaszthatunk.
Az italok közül a különféle boroknak van kiemelkedő jelentősége, amelyeket főzéshez is gyakran használnak, de az ételek mellé is előszeretettel fogyasztják. A régió egyik jellegzetes bora a Malvazija, ami egy száraz fehérbor, de ezen kívül több zamatos borfajtát is megkóstolhatunk, ha részt veszünk valamelyik szervezett borútra, amelyen végigjárhatjuk a környező vidék falvainak nemzeti kiskocsmáit (konoba). Az alkoholtartalmú italok közül a sljivovica, a biska és a travarica említhető, melyek tulajdonképpen pálinkához hasonló italok, ezért mindenképpen óvatosnak kell lenni fogyasztásukkor.

Konoba (Foto: minor9th, Flickr)

Konoba (Foto: minor9th, Flickr)

Az üdítőitalok közül valamennyi nálunk is ismert italfajta kapható. Aki pedig kávézni szeretne, azt is megteheti, és igen finom kávék közül válogathat, csak arra kell figyelni, hogy az igazi horvát kávé a kissé zaccos török kávéhoz hasonló, így ha ezt nem szeretjük, akkor inkább másfajta kávét rendeljünk.
 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése